Milyen jogokat kap a részvényes?

Aki megvásárolja egy adott cég részvényét, az befekteti abba a cégbe a pénzét, amiért bizonyos jogok illetik meg. A részvények döntő többsége általában törzsrészvény, amihez nem kapcsolódnak speciális jogok.

Az elsőbbségi részvények szokták kitenni a speciális részvények többségét, de a számuk nem lehet nagyobb a részvénytársaság alaptőkéjének a felénél. Az elsőbbségi részvény azt jelenti, hogy a tulajdonosa elsőbbséget élvez bizonyos alkalmakkor.

Elsőbbségi részvények fajtái:

• szavazatelsőbbségi részvény
• osztalékelsőbbségi részvény
• likvidációs elsőbbségi részvény
• kamatozó részvény

A szavazatelsőbbséget biztosító részvény, amit aranyrészvénynek is szoktak nevezni bizonyos esetekben. Az Rt. alapszerződésében meghatározott feltételek vonatkoznak a szavazatelsőbbséget biztosító részvényekre. Bizonyos alkalmakkor az aranyrészvény vétó jogot is biztosíthat tulajdonosának a közgyűlés határozataival szemben.

Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a nevéből adódóan osztalékra jogosít, adott esetben más, kevésbé kedvezményezett részvényeknél akár kedvezőbb mértékben is.

A likvidációs elsőbbségi részvény az Rt. csődjénél, jogutód nélküli megszűnésekor, tulajdonosának a felosztható vagyoni részesedés tekintetében nyújt kielégítési elsőbbséget. Vagyis, neki lesz a legnagyobb esélye, hogy pénzt kapjon vissza a megszűnő vagy felszámolás alatt álló Rt.-ből. A Zrt.-k esetében kibocsátásra kerülhetnek olyan elsőbbségi részvények, mely az elővásárlási jogot biztosítja a tulajdonosának az Rt. többi részvényének az átruházása esetén.

Az Rt. alapító okiratában lehetőség van osztalékelsőbbségre és likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvények kiadására is, melyek egyszerre hivatottak a fenti jogosultságok érvényesítésére.

Létezik még meghatározott kamatra jogosító részvény, mely nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének a tíz százalékát és szigorú szabályok betartásával lehet csak kifizetni. Dolgozói részvény, melyet az Rt. dolgozói számára kedvezménnyel, de akár ingyenesen is, névre szólóan bocsáthat ki. Létezik egy olyan átmeneti vagyis ideiglenes megoldás, amely lehetőséget nyújt a kibocsátó Rt. számára, hogy a részvényes által már befizetett, de számára még a cégbejegyzés lezártáig nem kiadható részvényekről részvényutalványt állítson ki. Ideiglenes részvényt olyan alkalmakkor állítanak ki, amikor cégbejegyzést követően, de még az alaptőke teljes befizetéséig, a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulásról ideiglenes részvényt állítanak ki.

---

1. Tőzsde befektetés - Mi is az a részvény?

2. Tőzsde befektetés - Részvények fajtái

3. Tőzsde befektetés - Részvények kibocsátása

4. Tőzsde befektetés - Részvényes jogai

5. Tőzsde befektetés - Hol vehetünk részvényt?

6. Tőzsde befektetés - Hogy vehetünk részvényt?

7. Tőzsde befektetés - A részvény alakja

8. Tőzsde befektetés - Adás és Vétel

9. Tőzsde befektetés - Tőkeszámla

10. Tőzsde befektetés - Részvény kereskedelem utáni adó

---

További partnereink:

Tőzsde - A magyar tőzsde portál